Édes vajúdás

 

Felfordult körülöttem teljesen a világ,

Mikor látlak újra, mikor ölelhetlek át?

Nem tudom, hogy mikor van este meg a reggel,

Mikor mondhatom, hogy imádlak és szeretlek?

 

Nemrég volt este, mikor először láttalak,

Azóta teljesen a szivembe zártalak,

Naponta derülnek ki újabb dolgok rólad,

Sziveink gyorsan egymásba kovácsolódnak.

 

Kerülgetjük egymást, mint friss szél a lángokat,

Egyre szorosabban járjuk már a táncokat,

A távolság még létezik, de már nem sokáig,

Szivünk már nem, de az eszünk még tétovázik.

 

Szerelmes vágy viharosan vonul végig rajtunk,

Örvénybe fog, a mélybe húz de édesen feldob,

Nem kérdeztem semmit Tőled, de várom válaszod,

Nem mondtál még semmit nekem, de várod válaszom.

Igen?