Várlak

 

Várlak, mint a virrasztó a hajnalt,

Mint a reggeli harmatot a föld,

Várlak, mint senkit nem vártam soha,

A lelkem csak érted kiált, üvölt.

 

Várlak, mint kék éj a csillagokat,

Mint reszkető növények a tavaszt,

Mint elültetett magok a napfényt,

Mint repülő madár az ágakat.

 

Várlak mint egy hajós a parti fényt,

Amikor tenger vadul háborog,

Várom a napokat, amikor én,

Álmodban már csak veled táncolok.

 

Kívánom a csendet, de csak Veled,

Nagyon-nagyon a békés estéket,

Várom a napot mikor mellettem,

Talán elmúlhat minden félelmed.

 

Bárcsak itt lennél most, vagy én Veled,

Nem számít a hely és az idő sem,

Várok rád, hogy elmondhassam végre,

Mit gondolok bolondos szivemben.

 

A percek nélküled oly üresek,

Az órák oly kínosan peregnek.

A napokat, heteket számolom,

S a helyemet én sehol sem lelem.

 Várlak.